2009. december 10., csütörtök

Egykori párbaj

(Patakvíz meséje alapján)

Joe laposan pislogott a bejárat felé. Nem kedvelte Rufust. Tenyérbemászóan nyálasnak tartotta a napbarnított bőrű, fehérre szőkült hajú, vasalóállú amerikait. Biztos volt benne, hogy ez az izmos test, ez a képregényekből jól ismert magabiztos mosoly takar valamit, ami minden, csak nem ép. Rufus szinte tökéletes volt. Három éve volt az adrenalinmágusoknak csúfolt kultisták vezetője, de nem sok köszönet volt benne. Az év nagy részében szörfözött vagy ejtőernyőzött, néha sziklamászott és autóversenyzett is. Nem sok ideje maradt a fiatalok támogatására és az öregebbek védelmére. Egy rendfőnöknek más dolgai is volt az évenkénti Horizonton tett látogatáson kívül. Joe biztos volt benne, hogy Rufus nem sok Horizonton kívüli felébredettet ismer. Lea érkezett nevetve éppen és rögtön flörtölni kezdett Rufus sleppjének egyik tagjával. Morgena és Pfiser gyümölcsökkel megpakolva követték Leát. Morgena a szokottnál is zavartabbnak tünt. Hátra hátra nézegetett a nyitva hagyott bejárati ajtóra, amin Vik lépett be, kezében egy csomó kötéllel meg lánccal. Biccentett Rufusnak majd egy szó nélkül bement a piros terembe. Joe vigyorgott. Rufus semmit nem tudott a háta mögött zajló változásokról. Amíg az amerikai szörfözget addig Vik, mint öreg, kiugrott euthanatos kezébe vette a rendfőnöki teendőket. Joe Viket sem kedvelte, de sokkal rátermettebbnek érezte a feladatra. Ha úgy adódna, hogy szavaznie kell, mégis tartózkodna, mert Vik olyan mértékben vonzódik az élet testi és lelki fájdalmaihoz, ami Joe szerint vállalhatatlan irányokba vinné el a tradiciót.
Vik visszatért a kedélyesen beszélgető, gyümölcsleveket iszogató társasághoz. A mosoly a szája sarkában inkább volt fenyegető, mint örömteli. Rufus hátrafordult hozzá.
-Á! Viktor! Mi újság a terráriumban?
Vik csak nézte Rufust, majd meghajolt és egyetlen rövidke mondattal letörölte a mosolyt Rufus arcáról.
Morgena rémülten tekintgetett körbe, Pfizer pedig dadogva nyugtatgatta kedvesét.

Kelly Angela beiskolázásában ígért segítséget Peternek, a Wheels of Mountain motorosbanda egykori katonájának. Egyszer látta ugyan Angelát, de nem tudott szabadulni azóta sem azon meggyőződésétől, hogy Angela vagy már felébredt, vagy nagyon kicsi választja el ettől. Angela 4 éves volt akkor.
Tomot kérte meg, hogy üssön össze egy fake weblapot, egy különleges tehetséggondozó iskola számára. Végül, miután a fél Horizontot rámozdítatta a dologra, a Fűtő nemes egyszerűséggel elirányította Jude Montagne-hoz, aki azonnal leállítatta az akciót. Így szorongó rossz érzéssel de Joe kocsmájában kötött ki, egyedül. River és Leo nagyon elfoglaltnak tüntek, a Fűtő pedig éppen Ginnerrel lépett ki valahova. Valószínűleg motorozni.
Kelly amint felocsúdott a tömegtől beállt Joe mellé a pultba. Olyan sok ember volt az Extázis Kultuszosok főhadiszállásán, ahova Joe kocsmája is tartozott, amennyit egy helyre zsúfolva nem is látott Horizonton Kelly sosem.
Hamarosan Joe csak bólogatott és hamiskásan két sör kiadása között odaszólt Kellynek:
-Jobb ha nem tudod mi lesz itt. Add át magad a dolognak. Éld át. Úgy sincs gyakran.
-Jó, de valami neve csak van egy ilyen vonzó dolognak?
Morgena két marák cseresznyét nyújtott át Kellynek a pult felett.
-Párbaj. Úgy hívják párbaj. Vik kihívta Rufust a rendfőnöki címért.
-Ó. -Kelly nem kedvelte Viket. Nem értette továbbra sem miért kell az egész felsőtestét körbetekeredő hatalmas kígyót tetováltatni, szétvágatni a nyelvét és úgy mászkálni mint egy kísértet. De a hermész rendiek csak adrenalinmágusoknak hívták a kultistákat, így el tudta fogadni hogy ez valami helyi szokás.
-És ki az a Rufus? Sosem láttam itt.. szerintem...
-Évente csak egyszer jön ide. - hajolt közel Morgena és hatalmasra meresztett szemeivel Kellyre bámult.
-Nem intrikus típus ezek szerint.
Kelly hamarosan észrevett egy csapat mágust, akik szabályosan körbevették a tömeget. River, Leo és a saját rendfőnöke is köztük volt. Ahogy felmérte körülbelül tízen lehettek. Pontos kört alkottak a zsúfolásig megtelt teremben, gyakorlatilag észrevétlenül. Kelly nem látta a jelet, csak a moraj elhalását vette észre két sörcsapolás között. Joe intett neki, hogy hagyja a sört, és álljon meg.
A szinpadra felmászó izmostestű szőke, napbarnított fickó elkezdett beszélni, Kelly arcán vidáman derült szét a mosoly. Nagyon izgalmasnak találta hogy két ennyire más világ csap ma össze, de el sem tudta képzelni, milyen módot választ a két párbajozó. Az extázis kultuszához valahogy nem illett volna a direkt csata.
Rufus úgy nézett körbe, mint választási beszéde előtt álló elnökjelölt, aki az előző ciklust már megnyerte. Magabiztos volt, és egyértelmű, hogy nincs sok ismerőse itt. Maroknyi csapata lelkesen éljenzett. Rufus kiállt és rövid beszédben mondott köszönetet mindenkinek aki eljött, és vele ünnepel ezen a nagyszerű napon. Egy szót sem ejtett párbajról. Mikor végzett ott maradt a színpadon. Vik azonban a maga nagyon karizmatikus ám sosem nyíltan direkt módján odalépett a színpad elé és hátat fordítva Rufusnak szembefordult a tömeggel.
-Köszönöm, hogy ennyien eljöttetek és személyesen győződtök meg a személyünkről. - a mondata végeztével sem húnytak ki a fények. Csak a szinpad hátsó szegmensében megtelepedett dobosok kezdtek rá.
Kelly karján felállt a szőr. Megérezte az elméjén kopogtatót és beengedte. A varázslók köre volt hivatott fenntartani a kapcsolatot a nagyszámú néző és a párbajozók között. Kelly mozdulni sem bírt. Sosem volt még ilyen tömeges kapcsolatban. Elömlött rajta az egység, a valahova tartozás gyönyörű érzése.
Rufus nem várt sokáig. Elárasztotta őket az emlékeivel. A vizisízéstől a raftingon át az ejtőernyőzésig mindennel. Szágoldás és zuhanás dominált nála, biztonságos terepen elérhető fizikai élmények. Sporttevékenységből származó adrenalin.
Kelly nagyon élvezte. A legtöbb felvonultatott extrém vagy nem extrém sportot ő maga még nem próbálta. Igaz, Rufus emlékeit sajátjaként újraélve, cseppet sem vágyott saját maga is részt venni ilyesmiben.
Amikor a bemutatónak vége lett, szórványos taps volt a jutalma. Sokaknak, ahogy Kellynek is, le kellett ülnie. Pihegtek egy negyed órát, miközben a kapcsolatot fenntartó varázslók is pihentek. kelly szeretett volna beszélni Riverrel, de ez a helyzet tökéletesen alkalmatlan volt ilyesmire. Amikor nagyjából mindenki kiheverte Rufus élményeit, Vik lépett a színpadra. Inas teste fehérlett. A rátetovált kígyó vonaglani látszott. Arca feszült volt. Török ülésbe helyezkedett, majd elkezdődött a szívverést imitáló dobolás. Kelly leült. Nem tudta mire számítson a riasztó külsejű fickótól, de semmi romantikusat nem remélt. Az elméket összefogó hálózat újraéledt. Kelly felnyögött az első impulzustól.

Pattanásig feszült várakozás. az idegek elcsigázott küszködése minden másodpercért. Húsba vágó kötelek és halálos fáradtság. A pillanat kifeszítve lebegett a feje körül, aztán mikor már azt hitte tényleg beleőrül, ha nem teljesedik ki megérezte az ajkakat a péniszén. A húsos forró száj úgy szívta, mintha magát az életet akarná. Azonnal elélvezett.
Kelly reszkető lábakkal tántorgott a falig. Ott leroskadt. Képtelen volt nyitva tartani a szemét. Tudta, hogy ez volt Vik első orgazmusa, tudta, hogy nem ő választotta meg sem a helyet sem az időt sem a partnert... mégis. Sok elmélkedésre nem maradt ideje, mert már érkezett is a következő emlék.
Sárga fényű lámpa, és a saját fiatal bőrénak látványa tölti ki a látóteret. a vállát erős cserzettbőrű érdes kéz tartja. Valaki konyakot lendít felé, de ő elfordítja a fejét. Várakozás és vágy. a látóterébe megérkezik egy tű egy lemoshatatlan mocskú férfikézben. Mély levegőt vesz de szemét egy pillanatra sem veszi le a tűről. A tű lassan moccan a válla felé. az idő ismét szinte áll, és lelassítva mint egy filmen ér és hatol be a bőre alá. Bár fáj, a varázslat ezzel kezdetét vette. A fájdalom és az eufória eggyé válik.
A teremben többen felszisszennek majd hátradőlve sóhajtanak. Vik nem lazsál, már érkezik a következő.
Sotét teremben áll. Ziháló hangokat hall. a keze újra és újra moccan, de a tudata féken tartja. A szeme felpillant a terem egyetlen fényes szegletére, a szinpadra, ahol egy fiatal és gyönyörű lány természetellenes könnyedséggel és morbiditással közösül egy kígyóval. A kígyó él, de biztosan mágia hatása alatt áll. A döbbenet a felismerés a szexiális vágy és a kirobbanó ondó egyvelege adta semmivel össze nem vethető fanyar és bomlóan édes íz a szájban.
A teremben zihál és nyög a tömeg.
Goldfield Fesztivál, Prodigy koncert. A vérében érzi a ritmust. A vér egy egy pillanatra nekifeszül az erei falának. A szíve zakatol, a légzése felgyorsult. Ugrál. Ki magasra ki a tömegből, aztán féktelen rohanásba kezd végül ugrálva kezeit szabadon dobálva veti magát a többi pogózó közé. Megszűnik tér, megszűnik idő. A most van, a vérében pumpáló ritmus, semmi más.
Kelly feltámaszkodik fektéből ültébe. Teljesen leizzadt.
-Joe ez egy állat! - nyögi.
Joe a pultra támaszkodva szenvtelen arccal nézi a tömeget.
-Egyszer vettem csak részt ebben, de megfogadtam, hogy soha többet.
-Megér... - Kellyt elsodorta az újabb emlékfoszlány.
Egy gördeszkán áll. Mellette Leo suhan el éppen. A fiatal akasa hátranéz és vigyorog, V-t formáz az ujjával és lelassít, elmarad mögötte. Mindkét lábával a deszkára áll. A deszka fekete és igen viseltes. A csapágyazása tökéletes, kerekei hibátlanok. Ő az aszfaltról felemeli tekintetét és zsebre dugja a kezét. A lábai előtt meredeken lejtő utca. Forgalom szerencsére nincs, csak messze alul terpeszkedik a nyüzsgő párába vesző forgatag. A házak szegényesek, az ablakokból sötét bőrű gyerekek lesik. Elámul a magasságon. Egyre gyorsul. Már elég egy kis pukli és ő nagyot ugrat. Elég ruganyos, de lehetne jobb is. Hajszál híja, hogy le nem esik a deszkáról. Az utca finom ívben jobbra kanyarodik. Figyelmét leköti a száguldás közbeni kanyarodás. Egyszerre nem látja a továbbvezető utat. Hirtelen éles bal kanyar kell, arra van az utca. Az utolsó pillanatban, minden idegszálával összpontosítva, minden izomzatával a műveletet alakítva beveszi a kanyart. Szeme elé újra a mélybe vesző nagyváros kerül, de már ott az adrenalin okozta fátyol is. Széles lejtős utca. Most úgy százzal, százhússzal mehet. Reszket alatta a deszka. Reszketnek túlfeszített izmai is. Zsebredugott kézzel megrogyott térddel áll a deszkán. Száguld, repül lefele... amikor jobbról egy Ford csúszik be a látóterébe. az idő ismét lelassul, az izmai görcsbe rándulnak, a lába gyors és mint acélrugó ugrik. Sosem gondolta, hogy ilyesmire képes. Mint a filmeken... Repülés, ugrás, és mint a filmeken, valóban az autó alól előkerült a deszka is. Az idő visszagyorsul eredeti tempójába, ő pedig mint kit csiklandoznak hangosan felnevet.
Kelly odatámaszkodik Joe mellé a pultra.
-Kicsit, hogy is mondjam csak... kitárulkozós. de már lazul.
-Gondolod?
Klly érzi a sűrűsödő levegőt. Újra egy zárt tér, egy vörös terem. Középen rácsokból hegesztett hatalmas kocka, hátrább láncok és bakok. Férfiak és nők, fekete vagy vörös bőrbe öltözve. Egy nő feje hátulról, a haja csatakos. Hátrasandít. Szájában szájpecek, szemében félelem. elkapja a nő haját, a keze köré csavarja és olyan könnyedén rántja állásba, hogy maga is meglepődik. A nő testén nincs ruha, csak rozsdásodó láncok. Kibontja a bőrnadrág sliccét és engedi kitörni az ösztönöket. Behódolás és dominancia. Teljes elfogadás és teljes uralom. Tiszta érzések ezek, amiket tovább fürdet és tisztít a testi gyönyör, az orgazmus sűrű, ragacsos krémje.
A teremben vonaglanak, nyögnek az emberek. Csak azok állnak, akik a kört hivatottak fenntartani. Mindenki nagyon fáradt. Joe int Kellynek és az összekészített energiaitalokat kezdik kiosztani. Lassan visszatér az élet beléjük. Elfogy minden energiaital, és visszakerülnek a levetett ruhadarabok is.
A teremben a két párbajozó egymással szembe áll. A párbajőrök, azok tizen most is oda állnak, szépen egymás mellé, és figyelnek a jelenlevőkre. Egyesével odamegy mindenki, elhalad a két férfi előtt. A szabály szerint egyetlen érintéssel adja le a szavazatát minden kultista. Kelly mivel Hermész rendi, csak megfigyelő itt. Boldog lenne ha lezuhanyozhatna mielőbb és végigheverhetne valahol Riverrel. De nincs képe itt hagyni Joe-t egyedül ekkora tömeget kiszolgálni. A szavazás sokáig tart, és Kelly úgy látja egyértelmű és messze fölényes győzelemmel zárul.
-Döbbenetes ez a fickó.
-Kattant, én mondom neked, kattant. Oda lesz még két fehérbor.
-Oké. De milyen hihetetlen kitárulkozás ez? Ez vagyok én - mondja. Nem titkolok semmit. De láthatjátok, hogy sokkal többet tudok az extázisról, mint Rufus. Ez volt benne.
-Láttad utána az arcát?
-Láttam. Mint egy halotté. Úgy támogatták le. Csoda, hogy meg bír állni.
-Nem kell tudni egy rendfőnök apró baszait, én azt mondom neked.
-Joe, ez itt nem akármi, hanem az Extázis kultusza. Mégis mit vársz? Valami Rufus-klónt?
Kelly felháborodottan fújt. Nem kedvelte Viket, de ez olyan tartásról tanúskodott, hogy ha szavaznia kellene rá szavazna.
Az eredmény egyértelmű volt. Vik nyert 87,64%-kal.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése