Relativitás

Amióta visszatért keményen edzette az elméjét. Igyekezett nem megőrülni. Néha ez annyira nehéz volt, hogy elsietett, mint kinek fontos dolga van, és olyan módon könnyített magán amilyenen a körülmények lehetővé tették. Volt, hogy összetört valamit, volt, hogy ivott, volt, hogy felment a koncertterembe és örjöngve ugrált valami borzalmas hörgő zenére, ami olyan hangosan dübörgött, hogy a csontjai is berezonáltak rá. Legjobban azonban Emma lazította ki az agyában görcsöt vető valóságot.
Kyle életéből kiesett száz év. Ezen évek alatt a világ hatalmasat változott. Olyan tempóban kerültek mindennapi használatba gépek és tárgyak, olyan sokat lazult az erkölcs, annyira lerövidültek a távolságok, és felgyorsult az idő, hogy Kyle nem is nagyon találta volna a kapcsolatot korábbi életével, ha Hanna és Laurence, azaz Jude nem lettek volna mellette.
Közös kalandjaik és barátságuk mélysége jelentette a biztonságot. Hanna szigorú mértéktartása és óriási szerteágazó ismerete a kontrollt és a támaszt jelentette.
Mégsem sikerült teljesen egyben tartania az elméjét. Az egykori Kyle Fergusson irányította az ösztöneit, az intuicióját, az ő izlése és humora segítette döntéseket hozni. A felszínen kialakított maszk pedig a lehető legtökéletesebben integrálódott a jelenlegi viszonyokhoz. Szlengeket beszélt, öltözködési stílusokra érzett rá és elsajátította a mindennapi élet gépeinek kezelését is. Mindez olyan hatékony volt, hogy néha Hannát és Jude-ot is meglepte vele. Belül, az egykoi vagy eredeti Kyle Fergusson azonban feszülten várt, mert képtelen volt elhinni, hogy eltelt száz év, és hogy ez nem egy másik paradox világ, egy másik fikció csupán a borzalmas óriáshangyás dzsungelvilág után.
Sokszor emlékezett. Sokszor nyúlt vissza afrikai szafarikalandokhoz, melyekben Jude és ő mint két mindenre felkészült vadász vett részt. Orrszarvút, oroszlánt lőttek. A feketéket állatként kezelve, asszonyaikat kedvtelésből gyakran megszégyenítették. Röhögve a sűrű szeszektől lelték kegyetlen örömüket bármiben amit csak megkívántak.
Néha, ha megjelentek Horizonton Mr. Leaper színe előtt büszkén mutatták be trófeáikat és komoly képpel és hátborzongató választékossággal ecsetelték vadászkalandjaikat. Mr. Leaper többnyire belelátott csínnek kezelt kegyetlenkedéseikbe és jóváhagyólag mosolygott ha ezekre terelődött a szó.

Most, nekik száz évvel, számára pusztán alig több, mint két évre rá a világ szinte semmiben nem hasonlított a korábbiakhoz. Hanna megöregedett és szigorúbb volt, mint valaha. Bár Kyle érezte minden sejtjében, hogy Hanna szerelme töretlen iránta, ő képtelen volt a koros szikár öregasszonyra úgy nézni, mint egykori szeretőjére. Larry is, immár Jude Montagne. Egy olyan néven létező szigorú és kikezdhetetlen bíró lett, akiben csak nyomokban van az a vakmerő és megzabolázhatatlan fiatalember, akit ismert. Tisztelte azt aki lett, de nem hitte el, hogy ugyanaz az ember Jude és Larry.
Kyle megvetetette a lábát ebben a valóságban, de egyáltalán nem akart belegondolni. Megtanulta a szlengeket, megtanulta a divatot a technológia használatát, de nem oldódott fel a megérkezés adta boldogságban. Nem érezte úgy, hogy hazaért.

Laryvel, azaz Jude-dal időnként megosztoztak nőkön, csak hogy ne legyen vita belőle. Szerelmesek nem nagyon lette, és ha mégis, az hamar elmúlt. Most Emma kapcsán ismét felmerült a kérdés, hogy melyiküké legyen. Jude ahogy szokta, most is megkínálta Kylet a nővel, és Kyle kezdetben elutasította. De ahogy múltak a hetek és ismerte meg egyre jobban a félszeg szőkeséget, egyre jobban kívánta. Végül mégis bejelentette kedvét Judnak, aki cseppet sem örült a változásnak. Újabb hónapok teltek el, és Jude hol jóváhagyta a viszonyukat, hogy megtiltotta. Kyle mindig követte ezeket a szeszélynek tűnő változásokat. Végül, a csata után úgy egy hónappal, miközben Jude teljes figyelmével a puccs szervezésére koncentrált Emma kereste meg őt.
Természetesen Emmának is volt beleszólésa abba, hogy melyikükkel hál. Jude sosem hagyna ilyen támadási felületet. Kyle is minden alakalommal jelezte Emmának, hogy egyetlen szavába kerül, hogy ezek az együttlétek múlttá váljanak.
Emma felbukkanása és Kyle mellé telepedése azon a reggelen egészen meglepő volt. Jude utolsó tiltása óta hetek teltek el, és semmi jel nem mutatkozott arra, hogy feloldaná. Kyle ugyan minden feladatot maradéktalanul teljesített, amivel a bíró megbízta, és csupán Emmát kérte cserébe. Jude vonakodott kiegyenlíteni a számlát.

Emma leült és mosolyogva cicásan pillogott a kávéscsészéje mögül.
-Hogy vagy?
-Most, hogy látlak remekül. Elbűvölő vagy. - Kyle finoman fégigsimított a lány karján.
-Még mindig a nyelvekkel foglalkozol?
-Igen. Többnyire az angol, francia és spanyol szlenggel.
-Ritkán látlak.
-Bármikor állok rendelkezésedre bármiben. Kérlek keress meg, ha csak egy percre is beleférek a napirendedbe. Szoktalak látni Hien mesterrel. Nagyon elfoglaltnak tűnsz többnyire.
-Sokat edzem. - Emma lábszára finoman odasimult Kyleéhoz. Fejét félrehajtva nézett fel a férfire. - Hiányoztál. Olyan régen láttalak. Elmehetnénk együtt valahova, a világban, kicsit lazítani.
-Bárhova megyek veled, boldogan. - Kyle kezet csókolt. - A legutóbbi két utamról hoztam neked egy-egy apróságot. Megengeded, hogy odadjam őket?
-Jaj, zavarba hozol. Persze. - pirult el Emma. Kyle felállt és elragadó figyelmességgel segítette fel Emmát, majd kísérte a szobájáig. Odabent a sok bőrönd és csomag közül előhúzott két dobozkát.
-Hölgyem...
-Kyle nincs neked igazi barátnőd? Emma levette a kardigánját. Egészen közel állt Kylehoz. Elvette az egyik csomagot hátatfordított a férfinak és nekidőlt miközben a szalagot bontogatta. Kyle mellkasa egyenletesen emelkedett és süllyedt. Forró kezei Emma derekára kerültek. Emma kinyitotta a dobozkát és miután felismerte a fekete-bordó fehérnemüszettet halkan kuncogva hátrahajtotta a fejét Kyle vállára. Kyle kezei becsusszantak Emma polója alá. Emma egy darabig hagyta majd megállította a férfi kezeit.
-Tudod modt Jude-dal vagyok. - mondta komoly hangon, de nem moccant. Kyle finoman belesuttogott Emma fülébe, és erősebben fogta, mint addig.
-Ha Jude-dal vagy ne játszadozz velem, mert én nem félelemből tartom be Jude kéréseit, hanem személyes szeszélyből. A mondat végén hátrafogta Emma karját és előredöntötte. Emmának esélye sem volt, de cseppet sem akart ellenkezni. Imádta Kyleban ezt a kettősséget. Kemény, már már erőszakos volt az ágyban, és zavarbaejtő természetességgel volt figyelmes előzékeny és kedves az ágyon kívül. Gyors aktusuk után Emma megrettent. Kyle a ruházatát igazította meg mikor Emma összerázkódott, kis híján elájult.
-Azt hiszem ezt abba kell hagynunk.
-Hogyne, hölgyem. Mindamellett, engedd meg, hogy értetlenségemnek adjak hangot. Nem látom indítékaidat, miért viselkedsz így velem, ha nem kívánod, hogy magamévá tegyelek.
-Azt gondoltam lehet közöttünk ilyen kedvesen évődő baráti viszony... de úgy látom erre semmi esély.
Kyle elnevette magát. Végiggondolta mi mindent csinált meg már ő Emmával szex címén.
-Arra ott van Vik vagy Leo, esetleg maga Hien mester is talán. Velem sajnos az ilyen kedves és hivogató viselkedésnek hm hogy mondják? baszás a vége, drágám, ha nem haragszik. Jól látom, hogy csak azért kerestél fel, hogy körbeudvaroljalak, hogy felizgass majd tündéri mosollyal ajkadon, bezsebelve az ajándékokat és a vágyódást távozz?
-Jézusom, Kyle, ne mondd ezt.
-Javíts ki, ha tévedek, édesem.
Emma reszketve állt, kezéta szája előtt tartva tágra meredt szemmel bnézett fel a szomorúan mosolygó férfira.
-Ez borzalmas. Egy büdös kurva vagyok.

Miután Emma elsietett Kyle leült az ágyra és végignézett a szobán. Az utazóládák, trófeák, könyvek és térképek tengere olyan kaotikusnak tetszett, mint még soha. Jude, Emma, Hanna és az egész Horizont mint valami zavaros álom vette körül.Két útleírás közül kihúzott egy világtérképet. Találomra felnyitotta és az egyik oldalra bökött.
-Indonézia. Remek. - Becsapta a térképet és kiürített egy kisebb bőröndöt.